A Demokracia Amerikaban

A 17-18 szazadban a szabadsag es egyenloseg kezenfogva, magabiztosan tort elore. Locke, Russo, Hobbes mind ugy veltek, h mind egyenlonek es szabadnak szulettunk. Amig az arisztokrata rendszerben (rezsimben) a hierarchikus hatalom es kivaltsag volt az ellenseg, addig a demokracianak a szabadsag es egyenloseg lett az alaptalaja.

Eddig meg minden szep es jo...

A forradalmak intenziven kezdtek kibontakozni szabadsagot es egyenloseget kovetelve.

Politikai filozofusok, gondolkodok elkezdtek ketelkedni.
Foleg Alexis de Tocqueville, aki latva a demokracia szellemeben letrehozott tarsadalmakat szinten ketelkedve fejezte be munkassagat. Ketelkedve abban, hogy a szabadsag es egyenloseg ideologiaja megvalosulhat-e.

Alexis de Tocqueville (1805-1859) francia arisztokrata es baratja Gustav De Beaumont 1830-ban, a francia forradalom utan elindultak az amerikai borton rendszerek tanulmanyozasara. Ennek a majdnem egy eves Amerikaban valo tartozkodasnak az eredmenye a ket kotetbe foglalt filozofiai, tortenelmi, szociologiai es pszichologiai boncolgatasa annak a demokracianak ami Amerikaban kialakult es kialakulni latszott.
Elso kotet optimizmustol luktet, masodik ami 5 evvel kesobb irodott mar sokkal pesszimistabb.
A Demokracia Amerikaban a legfontosabb munkanak van nyilvanitva ami a demokracia termeszetet boncolgatja amerikaban. Az ironikus az egeszben es ami mosolyogtat az az a teny, h a legatfogobb munka errol nem egy amerikai tollabol pattant ki, hanem egy francia arisztokrata irta. Persze ertheto is... Semmi elfogultsag....

Fobb kerdesei: kinek van joga politikai hatalomhoz, ki ellenorzi a politikai hatalmat, milyen format olt majd a jovo demokraciaja(despotizmust vagy szabad egyenek kozosseget promovalja)?


„Előmozdítani és terjeszteni a demokráciát, tüzét-hiteit éleszteni, erkölcseit megtisztítani, mozgását szabályozni, tapasztalatlanságát apránként tudós hozzáértéssel felcserélni, vak ösztöneit valós érdekeinek felismerésével helyettesíteni, kormányzatát az idő meg a hely követelményeihez alkalmazni, s a körülményeknek és az embereknek megfelelően változtatni: ez a sürgető feladat vár manapság mindazokra, akik a társadaldalmat irányítják .”


Mindannak ellenere, h a mu 179 eves uzenetet ma is aktualisnak tekinthetjuk es aki kozigazgatasban akar reszt venni kotelezo olvasmany! A 19ik szazad demokracia hibait, elonyeit felismerve, a mai aktualis helyzetbe hasznalni tudja Tocqueville tapasztalatait.
Mivel a demokracia nem leszogezett, nem egy fix allapot ezert mindig valtozik es csak azon mulik, hogy valami jot hozzunk ki belole, h a kormanyzast politikai bolcsesseggel otvozzuk...